egy lakásáatalakítás kálváriája

Elkészült a lakás,végleg,már csak szerezni kell egy boilert,meg egy indukciós főzőlapot.Naná,miért is kéne villanytűzhely,ha van drágább megoldás is...Gáz meg nincs bevezetve a lakásba,de nincs is rá szükség.

A zuhanytálca kézzel,betonból és csempéből kialakítva használatra kész,a fürdőszoba meglepően kényelmesre sikerült ahhoz képest,hogy mindössze három méter hosszú,és egy méter széles.Remekül megfér benne egy apró,falra szerelhető mosdókagyló,egy sivatagmintás ülőkéjű wc öblítőtartállyal,és egy összecsukható szennyestartó.

A zöld alapon márványmintás csempe fehér fugával nagyon gusztusos,kedves benyomást kelt,már csak egy tolóajtót kell felszerelni,mert a jelenleg ajtóul szolgáló függöny minden oldalról rövid.

A szoba egy rendkívül barátságos kis fészek lett,benne mindennek van hely,aminek csak kell a szekrénysortól a franciaágyon át a fotelekig.

És még a palotapincsinek is van egy kis ágyikója,meg helye futkározni.

Az egyetlen gond az,hogy egyszerűen nincs több hely semmi másnak,pedig még itt vár a szülői házban pár tekintélyes méretű növény,és egy hatalmas ketrec hat pintyőkével,és egy hamarosan utódokkal bővülő degucsalád.

De az a lakás már nem lesz nagyobb...

Cefet régen nem írtam már ide.Hát igen.Állt a munka,illetve elkezdődött,mármint az,amiben egy hét szünet volt.Úgyhogy a lakásátalakítás háttérbe szorult.

De mostanra szépen,apránként elkészült a lakás.A szoba elérte végleges formáját,és a fürdőben működik a vizesblokk.Már kész a zuhanyzó is,ami kézzel épített zuhanytálcával készült,és a konyha is járható.Apró kis munkák vannak még,de ezek már az utolsó simítások.

Aztán lesz meszelés nálam,de majd csak jövő hónapban.Viszont a saját,külön szobámban mostanra én lettem a király,itt én uralkodok,én parancsolok,én döntöm el,mi lesz,és mi nem!Micsoda boldog,elégedett,laza élet!

Nem haladunk.Valahogy megálltak a munkálatok.Már csempézni kéne,de mióta végetért a szabadsága,a sógor nem ér rá folytatni a munkát.

A mosogató beszerelve,a zuhanyzó nincs kész,és még halomban állnak a berendezési tárgyak a konyha közepén.Sok időbe fog tellni,mire kész lesz minden,de legalább a nehezén túl vannak,és el is fáradtak rendesen.

Végre,ennyi idő után be let kötve a mosogató,bár boiler híján meleg víz még nincsen.Viszont már teljes kapacitással üzemel a WC!Már ideje volt.Kellemetlen volt minden alkalommal átkopogni a szomszédba...

A konyha továbbra is raktárként funkcionál,egy patkányjáratra emlékeztető folyosó lett kialakítva benne,hogy a bejárati ajtótól a szobáig el lehessen jutni.Úgy döntöttek,meszelve nem lesz,elegük van már a rumliból,készek akarnak lenni az egésszel.

Ami engem illet,én élvezem,hogy egyedül vagyok a saját szobámban,szabad vagyok,de nem vagyok egyedül.Mama rendszeresen bejön valamiért.Legtöbbször csak azért,hogy bejelentsen valamit,ami engem nem érdekel.De mivel csak átköltöztetve lett,nem kitiltva,mégsem zárhatom be előtte az ajtót...Már csak azért sem,mert ezen az ajón egy sok évvel ezelőtti baleset miatt már nincs zárható zár.Legközelebb majd arra gyűjtök.

Igen,elérkeztek ezek a napok is.

A szoba be van rendezve,nem lehet ráismerni.

A berendezésben én nem segítettem,nem voltam ott,úgyhogy nagyon meglepődtem,mikor megláttam.

Az az üresen kongó helyiség,aminek a poros linóleumpadlóján gipszkartonlapok és osb lapok hevertek,meg a fél guriga üveggyapot,és ezernyi kisebb gipszkartondarab,mostanra egy meglehetősen otthonos,meleg kis fészekké változott.

A bútorok hihetetlenül feldobták,és tökéletesen átalakították.

van már kis házikedvenc is,egy pekingi,aki boldogan nyúlik végig a szőnyegen,és csócsálja a lasztiját.

a fürdőszoba halad,már be van kötve a WC,de még iszonyatosan sok munka lesz vele,mire használni lehet az a helyiséget.Még nincs a falakon csempe,a járólap is kell ahhoz,hogy a zuhanytálat ki lehessen alakítani benne,és a mosdó nincs felszerelve,ahogy a lámpa sem.

A konyháról inkább nem is beszélnék,csak annyit,hogy ami építőanyag eddig a szobában volt,mind a konyhában van felhalmozva.Talán soha nem lesz kész...

Bocsika,hogy két napig nem írtam új bejegyzést,de igencsak elfoglalt voltam.

A hajrába értünk,a szoba kész van,és egy kisebb családi civakodás miatt korábban indítottuk a költözés projektet.

Bútorok innen oda,bútorok onnan ide,és hatalmas,félelmetes,és elkeserítő rumli mindenhol.Maga a káosz,kicsiben.

Tegnap délelőtt én kipakoltam a szobámat,és a család meg volt döbbenve,hogy egy 3x3-as kis szobából hogyan került elő két nagyszobányi cucc.

Aztán villámgyorsan kilakoltattam a szobatársamat minden holmijával együtt,a szomszéd fiúk jöttek át,a szekrényeimet pakolászni.

Aztán hamar ömlesztve visszahordtam a holmimat,hogy a hugomék kiférjenek a szobájukból a saját holmijukkal,végül miközben én a saját szobámat igyekeztem összepakolni,a mama meg az új fészkét építette a másik szobában,lassan eltűnt a kupleráj a frissen felújított folyosóról is.

Fél tizenegyre végeztem is,(este,nem reggel)és már csak egy szatyornyi polcdísz maradt,de azt másnapra hagytam.

Viszont mikor ágyba kerültem,és úgy egy óra múlva elaludtam,olyan jót aludtam,mint már nagyon régen.

Reggel pedig úgy keltem fel,mint aki éjjel újjászületett.

Boldogan mosolyogva néztem körül az átalakított,és kitakarított szobámban.

Ma délután lemegyek a sógorékhoz,hátha segíteni kell nekik is pakolászni,mert ők jóval nagyobb fába vágták a fejszéjüket,mikor az enyémnél alig nagyobb szobába be akartak zsúfolni egy nagyszobányi holmit...és akkor az állataik még itt vannak,mert nincs helyük,nem is beszélve a kis palotapincsiről,amit szintén ott akarnak elszállásolni...

Ma végre újult erővel,a végső erőnket is felhasználva estünk neki a lakás befejezésének.

Ment is minden szépen,gond nélkül.

Már az OSB lapok is a helyükön vannak,és már az utolsó darab gipszkartont szabtuk a helyére,mikor váratlan,sajnálatos dolgo miatt félbe kellett hagyni a munkát.

Remélem,a baj elmúlik,a gondok megoldódnak,és lassan majd mi is folytathatjuk a munkát...

Hogy volt pofájuk azt állítani,hogy azért segítek nekik,hogy mielőbb elköltözzenek innen!

Ilyesmiről szó sincs,én csak szeretném,ha végre láthatnám az új lakásukat kész állapotban.Ilyen egyszerű az egész.Szeretem az újdonságokat.

De magyarázhatok...

Így is kis híján összevesztek itt nálunk,valami apróságon.Én már meg sem merek szólalni.

Minden esetre lassan csak elindultunk hozzájuk,bár egész délelőtt várnunk kellett a melóval,mert áramszünet volt a faluban.

Aztán nekiestünk meszelni.

Narancssárga lesz a szoba,azt mondták.

De a hat tubus sárga festékből,és tizenöt liter mészből nem akart kijönni a kívánt szín.

Miután bugyirózsaszínre meszelték vele a szobát,elmentek két tubus pirosért,remélve,hogy az majd segít.Mondjam?Szamócarózsaszín lett a fal második nekifutásból.

Végül a csoda tudja hogyan,de kijött a narancs szín,és hamar lekenték vele a rózsaszín falakat.

Mire azzal készen lettünk hat óra is elmúlt,befejeztük a munkát.Majd holnap folytatjuk.

A szoba már kész van,holnap és holnapután a fürdőszoba,és a konyha befejezése van soron,mert szombaton már költözni akarnak.De hogy végzünk-e mindennel időben,az kiderül pénteken...

Megtörtént a csoda:

Ma végre elkezdődött a nagy munka,annyit haladtunk egy nap alatt,mint egy hét alatt.

Felkerült az egyik OSB lap a konyha mennyezetére,és a fürdőszoba is alakul.

Már majdnem mindenhol be lett betonozva a sárfalba vájt rés,amibe a csöveket gyömöszöltük bele.

Én begletteltem a szoba utolsó sarkán lévő rést a gipszkartonok között,így azt holnap már csak meszelni kell.

Tegnap megcsinálták nélkülem a díszléceket,és a hiányzó gipszkarton-darabok is a helyükre kerültek.

Holnap glettelőgipsszel bepucoljuk a fürdőszoba falait,feltesszük az utolsó vízálló gipszkartont,és lehet csempézni.Na meg beszereljük a vizesblokkot is,és kimeszeljük a szobát.

Mivel négyen vagyunk a munkára,végezni fogunk.

Aztán a konyha lesz soron,még fel kell rakni a másik OSB-t,és a falak is kilátszanak még,szóval oda is kell kartont vágni.

Ma szegény sógoromat kishíján agyonütöttük az OSB lappal, mert amíg ő a létrán állva igyekezett felcsavarozni,mi tartottuk ketten a tulajjal,a fúró zsinórja viszont a talpam alatt volt,a húgom megrántotta,és majdnem a talajt is kirántotta alólam,én meg egy pillanatra elengedtem a lécet,amivel tartottam a dögnehéz préselt fa lemezt.

Ha a sógor nem lenne erős,mint egy bivaly,hát csúnya vége lett volna a dolognak.

Szerencsére meg tudta tartani,míg újra alátámasztottam.Volt egy kis ijedtségből adódó ordibálás,de hamar lecsillapodtak a kedélyek.

Aztán a tulaj bekötötte az összes világítást,fenn vannak az ufo-lámpák is.

Holnap korán reggel nekiesünk a lakásnak,és meg sem állunk,míg kész nem lesz a szoba,és a fürdőszoba is.

Talán mégiscsak készen lesz a lakás hétvégéig...